Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet, Cegléd

Sajnos nincs jó tapasztalatom!2026.04.06án de.11 órakor a 80 éves édesanyámat be vitte a mentő a kórházba, alhasi görcsel, magas vérnyomással. A kórházban sugárban hányt és nagy fájdalmai voltak. Félre tolták a 412es fekvő szobába, hasi ultrahangot, katétert és infulziot adtak neki. 20/30 perckor haza küldték, és azt mondták neki,hogy ahol egy hónappal ezelőtt meg műtötték vesekövel oda menjen vissza!!Biztos bene hagyták még követ, de Ők nem tudnak mit csinálni!Édesanyám nagyon rossz állapotban volt, ezért úgy döntöttem hogy felhozom Budapestre!!Az Irgalmasnővér kórházba vittem Budára, ahol nagyon emberségesen és igazi szakértelemmel fogadtak minket!Ahol meg állapították, hogy édesanyámnak kilükat a vastagbele és hashárgya gyulladása van!Amit rögtön meg műtöttek!AMIT A CEGLÉDI KÓRHÁZBAN NEM LÁTTAK!!!Elég szomorú, hogy kórház és kórház, orvos és orvos között ilyen nagy különbségek vannak!Pedig az orvosi eskülyük szövege ugyan az!!!!!!

Külföldi tartózkodásom alatt (Magyarország), igénybe kellett vennem a magyar egészségügyi ellátást, mert eltörött a nagylábujjam. Ahogyan édesanyámmal beérkeztünk a Traumatológiára, mi voltunk csupán az egyedüli várakozók a váróteremben, mégis több mint 2,5 órát kellett várnunk azért, hogy rendesen kiszolgáljanak minket. Mindazonáltal a kórházi személyzet egyáltalán nem volt leterhelve. Behívtak! Ahogyan beérkeztünk a vizsgálóterembe a kezelőorvos rám sem nézett, mert tudniillik a táblagépével volt elfoglalva. Munkaidő és rendelése alatt, nyilvánosan mindenki előtt Tetriszezett a táblagépén magát nem zavartatva. Ilyen pimasz szemtelenséget sosem tapasztaltam még egész életemben! Nem zavartatta magát, sőt inkább nyilvánvaló, megszokott volt a számára. A beszélgetés elején még szemkontaktust sem tartott az orvos velünk. Felszólított. „Mondja, mi a gondja!” Miután részleteztem a körülményeket, felszólította az asszisztenst – rendkívül udvariatlan módon -, hogy „hallotta mi a panasz, lássa el a beteget.” Ő volt az egyedüli személy, akit megsajnáltam. Csak egy röntgenképet csináltak nekem, illetve egy pólyát kaptam, miután lefertőtlenítették a sebet. Ennyi volt! Sínbe sem rakták és semmivel sem rögzítették! A privát személyedzőm tette sínbe! Ennél rosszabb csak a táppénzre való kiírás valamint az E116-os űrlap kiadása volt külföldi biztosítottként. Nem akart táppénzre kiírni, mert Ausztriában lakom. Mindenképp egy magyar lakcímet követeltek tőlem. Ezen kívül nem akarták az E116-os nyomtatványt sem kitölteni, mert nem tudták, hogy egyáltalán az micsoda. Mindvégig próbáltam illedelmes és segítőkész lenni. De egy idő után, amikor állandóan kötözködnek velem, be tudok mérgesedni. Először is nem akarták az E116-os űrlapot kinyomtatni. „Ezt a recepciónál szíveskedjen elvégezni, majd ott kitöltik” – javasolta egyik asszisztens hölgy. A recepció valamint rendelő között ingáztam, mert senki sem volt hajlandó ezt a fránya űrlapot kinyomtatni, aztán később kitölteni. Elég volt ebből az egzecíroztatásból! Édesanyámmal kivertük a cirkuszt és egyből megkaptuk a kért összes dokumentumot. Mit tehetne egy teljesen külföldi, aki nem beszél magyarul és sosem lakott Magyarországon? Annak ellenére, hogy használtam az Európai Egészségbiztosítási kártyámat, senki sem akar kellőképp kiszolgálni! Mi folyik itt Magyarországon? Miért nem akarnak nekünk az emberek segíteni? Miért kell annyit szenvednünk, hogy normális kiszolgálásban részesülhessünk? Hogy történhet ilyesmi? Ha hamarabb tudtam volna, hogy ennyire silány minőséget tudnak nyújtani a kórházban, egyáltalán nem utaztam volna oda. Senkinek sem ajánlom ezt a kórházat! Ez nem a pénzen múlik, hanem csak az emberségen!

Ugyan ezt kapta édesapám a Ceglédi Toldi Ferenc kórház sürgősségi osztályán. Csak annyi külömbséggel hogy minket elzavartak haza szó szerint és betolták egy szobába ,hogy tudjanak tőle aludni. Pedig van kegyeleti szoba is.Szeretném megköszönni ezúton is a kórház igazgató helyettesének aki aznap éjszaka fogadta és nem látta el. Köszönöm neki hogy szörnyű fájdalmak között hagyta 8 órán át szenvedni. És saját vérében ,hányásában fürdeni. Remélem nyugodtan vissza bírtak feküdni aludni.Remélem önnel is ugyan ilyen emberségesen fognak bánni mikor majd haldoklik és ugyan úgy spórólnak majd a fájdalom csillapítókon és ön is megtiszteli azzal a kolegáit,hogy vissza engedi őket feküdni aludni. És még zárásul köszönöm szépen a többi ápolónak és Dr nőnek akik ott voltak este és reggel remélem sikerült nagy vihorászás közepette megbeszélni azt ,hogy ki hogyan fogja majd ünnepelni a húsvétot . Büszkék lehettek magatokra és a munkátokra egyszer ti is megfogtok öregedni vagy betegedni reméljük .

Én csak köszönettel tartozom a kórház dolgozóinak! Az osztályokon, ahol én is feküdtem és a családom több tagja is mindig a legjobb tudásuk szerint dolgoztak az orvosok is és az ápolók is! KÖSZÖNET érte! (és nem a pénz dominált) ! A sürgősségi osztályról sem hajtottak el akkor amikor a volt férjemet vitte be a mentő alkohol mérgezés miatt éjjel! Türelmesen és odaadással kezelték a "beteget" ! A páromat is nyugodt szívvel bíztam rájuk amikor a mentő be vitte! Én beszélgetések közben mindig meg védem a kórházat ! Szerintem ehhez nekünk betegeknek is úgy kell hozzá állni! Még egyszer KÖSZÖNÖM a kórház összes dolgozójának a kitartó és odaadó munkájukat!

Minden kedves egészségügyi dolgozónak , övezze munkáját tisztelet és megbecsülés ! Legyen erejük és egészségük e nehéz időkben is munkájuk elvégzéséhez és türelmük jómagam és beteg társaim gyógyításához ! Köszönöm !